Uram, Tehozzád futok,
Élő vízre szomjazok,
Közelséged, ó mily jó énnekem.
Kérlek, ne menj el tőlem,
Légy mindig segítségem,
Úgy kívánlak Téged, Istenem.
R: /Én pedig szüntelen remélek,
Egyre jobban dícsérlek,
Ajkam beszéli a Te igazságodat.
Hadd legyen most a dalom
Jó illat oltárodon,
Nagyon szeretlek Téged,
Nagyon szeretlek Téged,
Nagyon szeretlek Téged, Jézusom!/ x2
KRISZTUS VÁLLSEBÉHEZ
TISZTELD E SEBET, ÉS BARMIT KÉRSZ E SEBRE VALÓ HIVATKOZÁSSAL: MEGADOM NEKED
Oh, legédesebb Urunk: Jézus Krisztus! Isten szelíd Báránya. Én szegény és bűnős ember köszöntőm és tisztelem ama legszentebb sebet, melyet válladon éreztél, mikor nehéz keresztedet hordoztad, mely miatt áldott Szent testeden különösen nagy fájdalmat és kínt szenvedtél. Imádlak Téged fájdalmas Jézus! Dicsérlek, tisztellek.
Áldlak szívem mélyéből és hálát adok Neked, válladnak mélységesen fájdalmas sebéért. Alázattal kérve, hogy mély szent sebedben kiállott szenvedéseidért és kínjaidért, szent sebeden türelmesen hordozott nehéz keresztedért nekem, szegény bűnősnek irgalmazz. Bűneimet megbocsátsad és keresztutadon, véres lábnyomaidon az örök boldogságra elvezérelj. Ámen.
Regi hagyomány szerint Szent Bernát megkérdezte egyszer Krisztust, hogy melyik volt az Ő legnagyobb, emberektől nem tudott fájdalma?
Aki így felelt: Volt egy három ujjnyi mély sebem a vállamon, melyet keresztem okozott.
Ez sokkal kínosabb volt, mint a többiek. Erre az emberek keveset gondolnak, mert majdnem ismeretlen. Azért tiszteld a sebet és bármit fogsz kérni e sebre való hivatkozással, megadom Neked.
Mindazok, akik tisztelik e sebet, kegyelmet és irgalmasságot nyernek.
KEK 701. A galamb A vízözön végén (mely a keresztség szimbóluma) a Noé által kibocsátott galamb a csőrében zöldellő olajággal tér vissza annak jeléül, hogy a föld ismét lakható. Amikor Krisztus kiemelkedik keresztségének vízéből, a Szentlélek galamb formájában száll le rá és marad rajta. A Lélek a megkereszteltek megtisztított szívébe leszáll, és ott megnyugszik. Egyes egyházakban a szent Eucharisztiát az oltár fölé függesztett, galamb formájú fémedényben (columbarium) őrzik. A galamb-szimbólum a Szentlélek jelzésére a keresztény ikonográfiában hagyományos.
A galamb a legismertebb szimbóluma a Szentléleknek és a béke jeleként is használják. Szokás hogy a pápák fehér galambokat eresztenek el szimbólikusan a lakosztályuk ablakából. Volt olyan eset is, amikor az elengedett fehér galambokat varjú támadta meg.
A galamb az írásokban
1. A galamb szimbólum a ószövetségben:
A vízözön végén, Noé egy galambot engedett ki a bárkából, hogy megtudja van-e már száraz talaj ahol kiszállhatnának a bárkából. Az első galamb eredménytelenül tért vissza. A második már olajágat hozott a csőrében, ami a béke jele lett. A harmadik galamb már vissza sem tért, ami a szabadság jele lett...
(Ter 8:8-12) Azután kiengedett egy galambot, hogy lássa, vajon a víz visszahúzódott-e már a föld színéről. De a galamb nem talált helyet a lába számára, ezért visszatért a bárkába, mivel még víz állt az egész földön. Ő kinyújtotta kezét, megfogta, és bevitte magához a bárkába. Még várt további hét napot, és újra kiengedett egy galambot. A galamb este visszatért hozzá, és íme, friss olajágat tartott a csőrében. Ebből megtudta Noé, hogy a víz eltűnt a földről. Újabb hét napig várt, és ismét kiengedett egy galambot, de ez már nem tért vissza hozzá.
2. A galamb szimbólum a újszövetségben:
Az idők teljességében, amikor az Úr Jézus nyilvánosságra lépett, amikor felvette János keresztségét a Jordán folyónál, leszállt rá a Szentlélek, mint egy galamb és megállapodott rajta...
(Jn 1:32) Ezután János tanúsította: „Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt rá a mennyből, s rajta is maradt.
Megéléseim
Egy időben gyakran jelent meg a mindennapjaimban a fehér galamb és megéreztem a Szentlélek jelenlétét az életemben. Később azonban már nem csak az életem eseményeimben éreztem meg, hanem saját magamon is. Azt kezdtem érezni lélekben, hogy mintha egy galamb szállt volna a fejemre. Később, mintha a galamb fészket rakott volna a fejemre és ott fészkelne. Pár évvel ezelőtt, nagyon vártam a Gyertyaszentelő Bodogasszony napját. Ezen a napon, az esti szentmisén, nagyon eltöltött a Szentlélek, és ekkor éreztem a fejemen a galambot, és még a turbékolását is hallottam lélekben. Mindenkit buzdítok arra, hogy törekedjen az igazságra, tegye magát alkalmassá, hogy a Szentlélek "galamb", Aki a békét és a szelídséget kedveli, leszállhasson rá. Kérjétek minden nap a Szentlelket és a drága mennyei Atya megadja annak, aki méltó rá...
(Lk 11:13) Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja a Szentlelket mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle!
Uram Jézus! Hála és dicsőség neked, hogy elküldted nekünk a Szentlelket, üdvösségünk zálogát. Ámen.
A víz A kenet A tűz A felhő és a fényesség A pecsét A kéz Az ujj A galamb
KEK 700. Az ujj Jézus az Isten ujjával űzi ki a gonosz lelkeket. Ha Isten törvényét a kőtáblákra "Isten ujja" írta (Kiv 31,18), "Krisztus levele", mely az Apostolok gondjára van bízva, "az élő Isten Lelkével, nem kőtáblákra, hanem az élő szív lapjaira" (2Kor 3,3) van írva. A "Veni, Creator Spiritus" himnusz a Szentlelket "Te, ujj az Isten jobb kezén" formában hívja segítségül.
A jobb kéz mutató ujja a parancsolás jele. Szokták mondani, hogy az urak és főnökök egy ujjal dolgoznak. Rámutatnak a dolgokra és azt mondják: Tedd ezt, vidd azt...
Az ujj az írásokban
1. Isten az ujjával írta a Tízparancsolatot:
Az Úr ujjával írta a kőtáblákra parancsolatait, a Tízparancsolatot, amelyeket átadott Mózesnek...
(Kiv 31:18) Amikor a Sínai hegyen befejezte ezeket a szavakat, az Úr átadta Mózesnek a bizonyságnak Isten ujjával megírt két kőtábláját.
2. Az Úr Jézus Isten ujjával űzi ki az ördögöket:
Az Úr Jézus, Aki Mester és Úr, Aki valóságos Isten és valóságos ember, Isten ujjával, úrként parancsol az ördögöknek és űzi ki azokat...
(Jn 13:13) Ti úgy hívtok engem: »Mester« és »Úr«, és jól mondjátok, mert az vagyok.
(Lk 11:20) De ha én az Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor már közel van hozzátok az Isten országa.
3. A Szentlélek átalakítja az embert:
Amint Szent Pál írja, úton vagyunk a bennünk kialakuló új teremtmény állapota felé (2Kor 5:17), amelyben Isten törvényei már nem holt betük, hanem a szívbe írt élő törvény...
(2Kor 3:2-3) Ti vagytok a mi ajánlólevelünk, a szívünkbe írva. Olvassa, és megérti minden ember, mert meglátszik rajtatok, hogy Krisztus levele vagytok, amelyet mi írtunk, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével, nem is kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira.
4. Teremtő Lélek jöjj közénk - himnusz:
(3) Ajándékoddal hétszeres!
Te ujj az Isten jobb kezén!
Atyának ígért szózata,
Ki ajkainkat megnyitod!
Megéléseim
A műveltebb családokban, amikor a kisgyerek felkiált, hogy: - Nézd anya! - és a mutató ujjával rámutat valamire, - akkor az édesanyja rászól: - De kisfiam, nem illik ujjal mutogatni....
Egy alkalommal, amikor a tenger partján üdültünk, és fürdőruhában állva beszélgettünk, önkéntenenül is a beszélgető partnerem felé mutattam a mutató ujjammal. Ő nem szólt rám, csak ő is visszamutatott rám mosolyogva a mutató ujjával, így jelezve, hogy kellemetlen számára, hogy így rámutatok a felső testére. Persze, én azonnal elnézést kértem a tévedésemért...
Több viddót is láttam kismacskákkal, amint a gazdája közelről rámutat a mutató ujjával. A macska azonnal tudja, hogy az fenyegetés és parancsolás számára, és elkezd fújni, morrogni és a kis mancsával az ujj ellen támad.
Személyesen részt vettem ördögűzésben és láttam, hogy az ördög neve lényeges ilyenkor. Ezért a szabadulásért imádkozó megkérdezi az ördögöt, hogy mi a neve...
(Mk 5:9) Ekkor megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Az így válaszolt neki: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.”
Ilyenkor az ördög mindig megpróbál hazudni. Nem telhesen, hanem részlegesen. Ebben az esetben, annak a személynek a nevét mondta, akit ural, és aki által uralja a megszállottat. Ilyenkor addig kell folytatni, addig kell kényszeríteni az Úr Jézus nevében, amíg meg nem mondja a saját nevét. Amikor meg van a neve, akkor pontosan a személyére lehet mutatni, mert a lelkeknél a név és a személy egy...
Uram Jézus, hála és dicsőség neked, mert a Szent Kereszten legyőzted a gonoszt és nevedre meghajol minden térd az égben, a földön és az alvilágban. Ámen.
A víz A kenet A tűz A felhő és a fényesség A pecsét A kéz Az ujj A galamb
KEK 699. A kéz Jézus a kezét rájuk téve gyógyított betegeket és áldotta meg a gyermekeket. Az apostolok Jézus nevében ugyanezt teszik. Sőt a Szentlélek az apostolok kézrátétele által adatott. A Zsidókhoz írt levél a kézrátételt a tanításának "alapvető igazságai" közé sorolja. Az Egyház a Szentlélek mindenható kiáradásának e jelét megtartotta szentségi lélekhívásaiban (epikléziseiben).
A Covid járvány kezdetekor azonnal felismertem a közvetlen veszélyt, hogy a kézrátétel gyakorlata teljesen ellehetetlenülhet. Hiszen ha bíztonsági távolságot kell tartsunk egymástól, akkor a Szentlelket sem lehet közvetíteni. Fájdalmas volt látni, hogy ekkor egyesek a bérmálás szentségét kézrátétel nélkül szolgáltatták ki.
A kéz az írásokban
1. Az Úr Jézus kézrátétel által gyógyított és áldott:
Az Úr Jézus, a Felkent, kézrátélel által, vagyis közvetlen érintés által közvetítette a Szentlélek ajándékát és erejét...
(Mk 6:5) S nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel.
(Mk 8:23) Megfogta a vak kezét, s kivezette a faluból. Itt nyállal megkente a szemét, rátette a kezét, s megkérdezte tőle: „Látsz valamit?”
(Mk 10:16) Azután megölelte, és kezét rájuk téve megáldotta őket.
2. Az apostolok kézrátétel által közvetítették a Szentlelket:
Az apostolok, miután az első Pünkösdkor elteltek Szentlélek erejével, mindig kézrátétel által tettek csodákat és kentek fel megbízható testvéreket a szolgálatra. Ez ma is így működik. Kézrátétellel kenik fel a papokat és a lelkipásztorokat, kézrátétellel szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, és kézrátétel által nyeri el a hívő laikus krisztuskövető is a Szentlélek keresztséget, amikor élő hitre támad, egésszen betölti a Szentlélek és elnyeri a Szentlélek adományait (1Kor 12)...
(ApCsel 5:12) Az apostolok keze sok jelet és csodát művelt a nép között.
(ApCsel 8:17-19) Rájuk tették hát kezüket, s erre megkapták a Szentlelket. Amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátétellel közvetítik a Szentlelket, pénzt ajánlott fel nekik: „Adjatok nekem is olyan hatalmat – mondta –, hogy akire csak ráteszem a kezem, megkapja a Szentlelket.”
(ApCsel 13:3) Erre böjtöt tartottak, majd rájuk tették kezüket, és útnak bocsátották őket.
(ApCsel 14:3) De azért jó ideig ott maradtak, bátran beszéltek az Úrról, aki maga tett tanúságot kegyelmét hirdető szava mellett: megengedte, hogy kezük által csodák és jelek történjenek.
(ApCsel 14:23) Az egyházak élére (kézrátétellel) elöljárókat rendeltek, és imádkozva, böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket, akiben hittek.
(ApCsel 19:6) Ezután Pál rájuk tette a kezét, és leszállt rájuk a Szentlélek, megkapták a nyelvek adományát, és prófétáltak.
(2Tim 1:6) Éppen ezért emlékeztetlek, hogy szítsd fel magadban Isten kegyelmi ajándékát, amely kézrátételem által benned él.
3. A kézrátétel gyakorlata alapvető tanítás:
A kézrátétel gyakorlata alapvető tanítás, amely kezdetektől fogva jelen volt az Egyház életében. Ezt a tanítást ma sokan elhanyagolják, és azt gondolják, hogy elég csak úgy távolról egy áldást adni...
(Zsid 6:1-2) Ezért mellőzzük Krisztus tanításának az elemi részleteit, és térjünk át a tökéletesebb dolgokra. Ne ismételjük újra az alapvető igazságokat: a holt cselekedetekből való megtérést, az Istenbe vetett hitet, a keresztségről, a kézföltételről, a halottak feltámasztásáról és az örök ítéletről szóló tanítás megalapozását.
4. A felemelt kéz, mint a feloldozás jele:
A szentgyónásban a felodozás úgy történik, hogy a pap felemeli a jobb kezét a megbékélés jeleként, és ekkor elmondja a feloldozás szavait. Ez a kiengesztelődés szentségének legfontosabb mozzanata...
(Jn 20:23) Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.”
5. A szentmiseáldozat a pap keze által történik:
A szentmiseáldozat bemutatásánál a pap keze fő szerepet játszik, mert kezei között történik a konszekració, és a pap keze fogja meg az Úr szent testét és vérét, az Eucharisztiát. Ezért a pap keze tiszta kell legyen úgy lélek szerint, mint test szerint. Ugyanakkor, a pap kitárt kezei által végzett könyörgések "ölelik be" a híveket a szentmiseáldozatba...
(Mt 26:26) Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!”
(1Kor 11:23-24) Én ugyanis az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.”
Megéléseim
Sokszor megtapasztaltam a kézrátételes ima által kiáradó kegyelmet. Nem ismétlem meg magam. A Szentlélekkel eltelt testvér imája nagyon nagy dolog. De ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy ki teszi ránk a kezét. Jól meg kell különböztetni, hogy az, aki ránk teszi kezét Szentlélekkel van-e eltelve, vagy valami más lélek által működik. Egy alkalommal figyelmeztetett minket egy nagyon tapasztalt és Szentlélekkel eltelt nővér, aki lelkigyakorlatott tartott nekünk. Elmesélte, hogy egy alkalommal, amikor szentáldozáshoz járult, valaki hittel és szándékosán tette hátára a kezét. Miután szentáldozáshoz járult, azt érezte, hogy nincs jól és rossz érzése van eme kézrátétel miatt. Imádkozott, hogy védelmet kapjon és eltávózzon tőle ez a rossz hatás, és lassan visszanyerte lelki békéjét.
Egy másik alkalommal, amikor életem legnehezebb korszakában voltam, elhatároztam, hogy egy magán lelkigyakorlatot végzek egy bizonyos könyv szerint. Minden nap elmentem a búcsús templomunkba, elolvastam egy fejezetet a könyvből, elmélkedtem és könyörgéseket végeztem. Akkor tél volt és hideg, és a szentmise után egyedül voltam a félig sötét templomban. Amint könyörögtem, egyszer csak azt láttam lélekben, hogy egy felemelt jobb kéz jelenik meg az oltár jobb oldalán. Ekkor nem tudtam, hogy mit jelent a felemelt kéz. Sejtettem, hogy valami jót, hogy ez valami békével kapcsolatos jel, de nem értettem teljesen ezt a dolgot. Csak később értettem meg a látomást, amikor megtaláltam, hogy a felemelt kéz a megbocsátás jele a szentgyónásnál.
Uram Jézus, hála és dicsőség neked, hogy átadtad szent kezed hatalmát apostolaidnak és utódaiknak, hogy mi is részesei legyünk áldásodnak és kegyelmeidnek. Ámen.
KEK 698. A pecsét A pecsét a kenethez hasonló jelentésű szimbólum. Krisztus az, akit "az Atya Isten pecsételt meg" (Jn 6,26); és Benne az Atya minket is megpecsétel. A pecsét (szphragidosz) képét, mivel a Szentlélek kenetének letörölhetetlen hatását jelzi a keresztség, a bérmálás és a papság szentségében, egyes teológiai hagyományokban e három, megismételhetetlen szentség belénk nyomott, eltörölhetetlen "karakterének" jelzésére használják.
A protestánsok tagadják a szentségeket, de még a katolikus közül is sokan elvetik azt az igazságot, hogy a keresztség, a bérmálás és az egyházirend szentségei karaktert adó szentségek. Ez azt jelenti, hogy amikor az Egyház kiszolgáltatja ezeket a szentségeket, a Szentlélek kitörülhetetlen jelt nyom az ember lelkébe, mint egy vízjelet. Ezek, amikor hitről van szó, tagadják a Szentlélek pecsétjét, de ugyanakkor, nézik a Gyűrűk ura filmet, amelyben Szaruman fehér festékkel jelöl meg minden földben klónozott orkot. Miért? Hát azért, hogy ezzel igazolja, hogy a földből kreált ork az ő tulajdona. Nahát, erről van szó a vadállat bélyegénél is... Mivel a Sátán Isten majma, azzal akarja eltörülni a Szentlélek pecsétjét, ami az ember lelkében van, hogy az ő bélyegét teszi az ember homlokára és jobb kezére (Jel 13:17).
A pecsét az írásokban
1. Az ároni papság az Úr pecsétjét kellett viselnie szolgálata ideje alatt:
Az ároni papság, a Mózesnek meghagyott módon, az "Úr Szentje" pecsétet kellett viselnie a homlokán, annak jeléül, hogy az Úr papjai és így neki szolgálnak...
(Kiv 28:36-38) Készíts ezenkívül egy lemezt színaranyból, és a pecsétmetsző mesterségével vésd rá: »Az Úr Szentje«. Ezt aztán kösd egy kékszínű zsinórra, legyen a süvegen, és feküdjön a főpap homlokára, hogy így Áron magára vegye azokat a vétkeket, amelyek Izrael fiainak áldozataihoz és szentelményeihez, bármilyen ajándékaihoz és adományaihoz tapadnak. Mindig legyen ez a lemez a homlokán, hogy az Úr kegyelmes legyen irántuk.
2. Izrael népének tilos volt pogány módra bélyeget tenni testükre:
Az ószövetségben, Izrael népe nem csináltathatott semmilyen jelet vagy bélyeget testére, mert ők az Úré voltak. Ma sok keresztény telirakatja testét tetoválásokkal és piercingekkel. Ez démoni befolyás eredménye, mert az emberek elszakadtak az Úrtól...
(Lev 19:28) Halott miatt testeteket be ne vagdaljátok, semmiféle jelet vagy bélyeget se csináljatok magatokra. Én vagyok az Úr!
3. Ábrahámban egyesül a két pecsét:
Ábrahám a körülmetélkedés pecsétjét hittel fogadta, és ez hite igazságának pecsétje lett. Ezért Ábrahám atyja lett mind a körülmetélteknek, mind a körülmetéletleneknek, és ami a zsidóknak a körülmetélkedés pecsétje, az a hívőknek a szív körülmetélésének pecsétje lett a Szentlélek által...
(MTörv 10:16) Ezért metéljétek körül szíveteket, s ne legyetek többé keménynyakúak!
(Róm 4:11) A körülmetélkedés jelét körülmetéletlenül tanúsított hite igazságának pecsétjéül kapta, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek, hogy azok is igaznak számítsanak...
5. A Krisztusban hívőket a Szentlélek pecsételi el:
Aki hisz az Úr Jézus Krisztusban, Isten Fiában, az elnyeri a Szentlélek ajándékát, és a Szentlélek pecséttel jelöli meg...
(2Kor 1:21-22) Isten az, aki minket veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban. Pecsétjével megjelölt minket, és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket.
KEK 697. A felhő és a fényesség E két szimbólum elválaszthatatlan a Szentlélek megjelenésétől. Az ószövetségi teofániától kezdve a sötét vagy a fényes felhő nyilatkoztatja ki az élő és szabadító Istent, eltakarván dicsőségének transzcendenciáját; Mózesnek a Sinai-hegyen, a találkozás sátrában és a pusztai vándorlásban; Salamonnak a templomszentelés alkalmával. Ezeket az előképeket tehát Krisztus beteljesíti a Szentlélekben. A Szentlélek száll Szűz Máriára és "beárnyékozza őt", hogy Jézust foganja és világra szülje. A Színeváltozás hegyén a Szentlélek jön a felhőben, mely Jézust, Mózest és Illést, nemkülönben Pétert, Jakabot és Jánost beárnyékolja, "és a felhőből szózat hallatszott: »Ez az én választott fiam, őt hallgassátok«" (Lk 9,34--35). Végül ugyanez a "felhő fogadta be Jézust" a tanítványok szeme elől a mennybemenetel napján, és fogja kinyilatkoztatni az Emberfiát dicsőségben eljövetelének napján.
A Szentlélek eme szimbólumai a legtitokzatosabbak, és talán erről lehet a legkevesebbet szólni. Valójában ezeket csak a szentírásból ismerjük.
A felhő és a fényesség az írásokban
1. A felhő és a fényesség a pusztai vándorlás ideje alatt:
Nem ritka, hogy az égiek természeti jelenségekhez hasonló formában jelennek meg előttünk. Ilyenkor, a mai ember, mindig tudományos magyarázatokat keres. Mivel nem hisz Istenben, ezért mindent lerángat a materializmus színtjére...
(Ter 13:21-22) Az Úr előttük vonult, hogy mutassa az utat, nappal felhőoszlopban, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy mind a két napszakban vezérelje őket az úton. A nép elől sohasem hiányzott nappal a felhőoszlop, éjjel pedig a tűzoszlop.
Manapság izgatnia kellene az embereket, hogy miért hallottak sokfelé világszerte hatalmas trombita hasonákat, vagy miért jelennek meg az égen fekete felhőkörök vagy más különleges felhőképződmények.
2. A felhő és a fényesség a Sínai hegyen:
A Sínai hegyen az Úr felhő és fényesség közepéből szólt Mózeshez. Amikor Mózes lejött a hegyről, akkor az ő arca is fénylett...
(Kiv 24:15-16) Amikor aztán Mózes felment, a felhő elborította a hegyet, és az Úr dicsősége leszállt a Sínai hegyére. Miután azt hat napig eltakarta a felhővel, a hetedik napon szólította őt a felhő közepéből.
(Kiv 34:29-30) Amikor aztán Mózes leszállt a Sínai hegyéről, kezében a bizonyság két táblájával, nem tudta, hogy ragyog az arca az Úrral való beszélgetés miatt. Áron és Izrael fiai azonban meglátták, hogy sugárzik Mózes arca, ezért féltek a közelébe menni.
3. A felhő és a fényesség leszállt a szövetség sátrára:
A szövetség sátránál a felhő és a fényesség jelezték az Úr jelenlétét...
(Kiv 33:9-10) Amikor aztán belépett a szövetség sátrába, leszállt a felhőoszlop, megállt az ajtónál, és az Úr beszélt Mózessel. Amikor az izraeliták látták, hogy a felhőoszlop ott áll a sátor ajtajánál, mindannyian felálltak, és leborultak sátruk ajtajában.
4. Az Első Templomot felhő és fényesség töltötte be:
Amikor imádkozott Salamon a Templom felépítése után, az Úr meghallgatta imáját (1Kir 8:22-60), és elfogadta a Templomot lakhelyéül. Ezután betelt a Templom az Úr dicsőségével...
(1Kir 8:10-11) Amikor a papok kiléptek a szentélyből, történt, hogy a felhő betöltötte az Úr templomát, annyira, hogy a papok a felhőtől nem tudtak bemenni, ellátni a szolgálatot; mert az Úr dicsősége betöltötte az Úr templomát.
5. A Szűzanyát felhő és fényesség "árnyékozta" be:
Az Úr Jézus a Szentlélek által fogant a Szent Szűz méhében (Mt 1:23). Ezért felhő és fényesség "árnyékozta" be a Szűzanyát...
(Lk 1:35) Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni."
6. Az Úr Jézus színeváltozása felhő és fényesség közepette történt:
A felhő és a fényesség benső valóságát az Úr Jézus nyilatkoztatta ki nekünk a Tábor hegyi színeváltozásban, Péter, János és Jakab apostolok tanusága által...
(Lk 9:29-35) Míg imádkozott, külseje teljesen átváltozott, ruhája fehér lett és ragyogó. És íme, két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie. Pétert és társait elnyomta az álom. Amikor fölébredtek, látták dicsőségét, és mellette a két férfit. Ezek már épp menni készültek. Péter így szólt Jézushoz: „Mester, jó nekünk itt lenni! Csinálunk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Nem tudta, hogy mit beszél. Miközben ezt mondta, felhő támadt, és elborította őket. Féltek, amikor a felhőbe jutottak. A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok!”
7. A felhő és a fényesség a mennybemenetel alkalmával:
A feltámadás által, a megdicsőült Úr Jézus felemeltetett dicsőségébe, a felhő és a fényesség által. Ő úgy fog visszatérni majd dicsőségében, ahogyan akkor felemelkedett...
(ApCsel 1:9-11) Azután, hogy ezeket mondta, a szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el szemük elől. Amint merőn nézték, hogyan emelkedik az égbe, egyszerre két férfi termett mellettük fehér ruhába öltözve. Ezt mondták nekik: „Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki tőletek az égbe vétetett, úgy jön el ismét, amint szemetek láttára a mennybe ment.”
8. Az Úr Jézus felhőkön és fényességben fog visszatérni:
(Jel 1:7) Íme, a felhőkön jön, és látni fogja őt minden szem, azoké is, akik átszúrták. Gyászolja majd őt a föld összes népe. Igen! Ámen.
Megéléseim
Nem sok megélésről írhatok, csupán háromszor találkoztam ezzel a jellel...
Az első akkor volt, amikor az egyik testvér, aki igencsak kacsintgatott a protestáns karizmatikus tanuságtételek felé, megemlítette, hogy vannak imaközösségek, akik megtapasztalták a "dicsőség felhőjét". Én kételkedve hallgattam őt, és ma sem tudom, hogy ez igaz-e vagy csak az emberi halucináció szüleménye.
Másodszor akkor tapasztaltam meg, amikor életem eddigi legnagyobb nehézségében voltam. Akkor is minden nap szentmisére jártunk. Egy alkalommal, a szentmise elején, látomásban egy fényes, hófehér szent jelent meg a jobbomon, enyhén oldalra dőlten lebegve mellettem. Hosszú fehér haja és szakálla volt, fehér köntös volt rajta, az arcán a bőr finom és pirospozsgás volt, mint egy csecsmőé és a szemei kékek voltak, mint az ég. Az egész alakját hónál is fehérebb ragyogás vette körül. Ekkor ez a szent nagy szeretettel és barátságosan mosolygott rám, annélkül, hogy bármit is szólt volna.
Harmadszor akkor tapasztaltam meg, amikor a szentírásról beszéltem valakinek egy cukrászdában. Amint magyaráztam neki az írások értelmét, ő azt mondta, hogy nagyon eltöltötte őt a Szentlélek. Ekkor azt mondta nekem, hogy miközben beszélek az írásokról, az arcom olyan, mintha fényesen ragyogna...
Uram Jézus, Te magadra vetted emberségünket, hogy részesíts minket istenséged dicsőségéből. Köszönjük, hogy ez a dicsőség nem múlik el, mint egykor Mózes arcának fényessége (2Kor 3:7-8), hanem örökre megmarad. Ámen.
Uram, Tehozzád futok, Élő vízre szomjazok, Közelséged, ó mily jó énnekem. Kérlek, ne menj el tőlem, Légy mindi...
