Az ének szövege
Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel,
Hogy mentsd meg, kérlel Izráel.
Ím, fogságból kél sóhaja,
Oly messze Isten szent Fia.
Örvendj, örvendj, ó, Izráel,
Mert eljövend Immánuel!
Ó, jöjj, ó, jöjj el, Bölcsesség,
Ó, Egyszülött, kit ád az ég,
Te, gyöngédség és őserő:
Amit tudnunk kell, tárd elő!
Örvendj, örvendj, ó, Izráel,
Mert eljövend Immánuel!
Ó, jöjj, ó, jöjj el, Adonáj,
Ki forgószélből szólalál,
Így adtál törvényt népednek,
Jöjj, fenségedben jelenj meg!
Örvendj, örvendj, ó, Izráel,
Mert eljövend Immánuel!
Ó, jöjj el, Jesse vesszeje,
És állj a Rossznak ellene:
A mélyből, mely már eltemet,
A sírból hozd ki népedet!
Örvendj, örvendj, ó, Izráel,
Mert eljövend Immánuel!
Jöjj, Dávid kulcsa, nyisd ki hát
Az égi honnak ajtaját,
A mennyországba tárj utat,
És rekeszd el a poklokat!
Örvendj, örvendj, ó, Izráel,
Mert eljövend Immánuel!
Ó, jöjj, ó, jöjj el, Napkelet,
Hogy megvigasztald népedet:
Törd át a sűrű éj ködét,
És oszlasd gyászát szerteszét!
Örvendj, örvendj, ó, Izráel,
Mert eljövend Immánuel!
Ó, jöjj, ó, jöjj el, Nagy Király,
Kit minden nemzet várva vár.
A bűnből mentsd ki hívedet,
Kit sárból formált szent kezed.
Örvendj, örvendj, ó, Izráel,
Mert eljövend Immánuel!
Szöveg: Köln, 1710 | fordítás: Szedő D., Hamar I. | dallam: XV. századi szertartáskönyvből, Veni Emmanuel, Th. Helmore, 1851.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése