Ugrás a fő tartalomra

Dávid király bűnbánati zsoltára

 Az   50. Miserere


Könyörülj rajtam, Istenem,

Szerető jóságod szerint,

És minthogy mérhetetlen a Te irgalmad,

Gonoszságomat töröld le rólam!

Mosd le bűnömet teljesen,

És vétkemtől tisztíts meg engem!


Gonoszságomat belátom,

Bűnöm előttem lebeg szüntelen.

Egyedül csak ellened vétkeztem,

Ami színed előtt gonosz, olyat tettem.

Te feddhetetlen vagy döntéseidben,

És igazságos, amikor ítélsz.


Íme, én bűnben születtem,

Anyám már vétekben fogant.

Te pedig a szívben élő hűséget kedveled,

És kinyilatkoztattad nekem bölcsességed titkait.


Hints meg izsóppal, és tiszta leszek,

Moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó!

Add, hogy vidámságot és örömet halljak,

Hadd örvendezzenek megtört csontjaim!


Fordítsd el bűneimtől arcodat,

És töröld el minden vétkem.

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem,

Új és erős lelket önts belém!


Ne taszíts el színed elől,

És szent Lelkedet ne vond meg tőlem!

Add meg újra az üdvösség örömét,

A készséges lelkületet erősítsd bennem!


A vétkeseknek megmutatom utadat,

És a bűnösök hozzád térnek.

Ments meg a vérontástól, Isten, szabadító Istenem,

Igazságosságodat ujjongva hirdeti nyelvem.


Nyisd meg, Uram, ajkamat,

Hogy dicséretedet hirdesse szavam!

Hidzen Te a véres áldozatot nem kedveled,

S ha égőáldozatot hoznék, nem vennéd szivesen.

Isten előtt kedves áldozat a megtört lélek,

Te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet.


Jóságodban, Uram, tégy jót Sionnal,

Építsd fel újra Jeruzsálem falait!

Akkor majd Neked tetsző áldozatot hoznak eléd,

És az oltárodon fiatal tulkokat áldoznak.




Megjegyzések