KEK 695. A kenet. Az olaj kenetének szimbóluma a Szentlelket is jelenti, olyannyira, hogy szinonimája lett. A keresztény beavatásban a kenet szentségi jele a bérmálásnak, amit éppen ezért a Keleti Egyházak "krizmálásnak" neveznek. De hogy teljes jelentését megértsük, vissza kell mennünk a Szentlélek által végbevitt első fölkenéshez: Jézuséhoz. A Krisztus név (a héber "Messiás") Isten Lelkének "fölkentjét" jelenti. Az Ószövetségben egyesek az Úr "fölkentjei" voltak, kiemelkedő módon Dávid király. Jézus azonban egyedülálló módon Isten Fölkentje: az emberség, melyet a Fiú magára vett, teljesen a "Szentlélek fölkentje". Jézust a Szentlélek tette "Krisztussá". Szűz Mária a Szentlélektől foganja Krisztust, és a Szentlélek hirdeti a gyermeket mint Krisztust születésekor, és arra indítja Simeont, hogy a templomba menjen látni az Úr Krisztusát; Ő maga tölti be Krisztust és az Ő ereje árad ki Krisztusból gyógyításai alkalmával. Végül Ő támasztja föl Krisztust a halálból. Ezután Jézus a maga halált legyőzött emberségében teljesen "Krisztussá" válva bőségesen árasztja a Szentlelket, hogy a "szentek" Isten Fiának emberségével való egységükben elérjék "az érett férfikort Krisztus nagykorúságának mértéke szerint" (Ef 4,13): "a teljes Krisztust" Szent Ágoston szavai szerint.
Ma a kenetet leginkább két szentségből ismerjük: a bérmálás szentségéből és az egyházirend szentségéből. Ezek lélekben karaktert adó szentségek, amelyek alkalmassá tesznek az Úr és az közösség szolgálatára. A bérmálás szentsége megadja lelkünkbe a hit általi nyilvánosságra lépés bátorságát, hogy a királyi papság küldetését be tudjuk tölteni (1Pét 2:9). Az egyházirend szentsége pedig megadja a karaktert a krisztuskövető lelkében a szolgálati papság magasztos hivatásának betöltésére.
A kenet az írásokban
1. Az ároni papság felkenése:
A kenet által tette az Úr alkalmassá Áront és fiait a szent sátor szolgálatára, amikor felkenték és beiktatták őket hét napon keresztül...
(Kiv 29:29-30) Áron szent ruháit a fiai öröklik, s őket azokban kell fölkenni és beiktatni. Aki fiai közül helyette pap lesz, az hét napig viselje azokat, amikor belép a találkozás sátorába, hogy ellássa a szolgálatot a szentélyben.
2. Izrael királyainak felkenése:
Amikor a nép azt kérte az Úrtól, hogy legyen nekik is királyuk, mint a környező népeknek (1Sám 8:19), akkor Sámuel, aki Isten prófétája volt, Sault kente fel királynak. Azonban Saul nem cselekedett az Úr parancsa szerint és az Úr evetette őt. Ekkor Sámuel Dávidot kente fel Saul helyett királlyá...
(1Sám 9:15-17) Saul jövetele előtt egy nappal azonban az Úr titkos kinyilatkoztatást adott Sámuelnek, s azt mondta: „Holnap, ugyanabban az órában, amely most van, hozzád küldök egy Benjamin földjéről való embert. Kend fel őt népem, Izrael fejedelmévé, s ő majd megszabadítja népemet a filiszteusok kezéből. Megtekintettem ugyanis népemet, mivel eljutott hozzám kiáltása.” Amikor pedig Sámuel meglátta Sault, azt mondta neki az Úr: „Íme, ez az az ember, akiről beszéltem neked; ez uralkodjon népemen.”
(1Sám 16:13) Erre fogta az olajosszarut, és fölkente testvérei körében. Attól a naptól eltöltötte Dávidot az Úr lelke, Sámuel meg útra kelt, és elment Rámába.
3. Jézus Krisztus, a Messiás, Isten Fölkentje, Aki eljött az idők teljességében:
Az Úr Jézus a Szentlélek által fogant a Szűzanya méhében, majd a Szentlélek által növekedett bölcsességben, és amikor eljött ideje, nyilvánosságra lépett a Jordán vizénél. Ekkor látta Keresztelő János és tanusította, hogy leszállott az Úr Jézusra a Szentlélek, mint egy galamb, és megállapodott rajta...
(Mt 1:20) Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van!
(Lk 2:40; 52) A gyermek pedig nőtt és erősödött, bölcsesség töltötte be, és az Isten kegyelme volt rajta. / Jézus meg gyarapodott bölcsességben, korban, s kedvességben Isten és az emberek előtt.
(Jn 1:32) Ezután János tanúsította: „Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt rá a mennyből, s rajta is maradt. v.ö. Mát. 3:16, Márk 1:10, Luk. 3:21
A Úr Jézus a Szentlélek erejével működött, majd kereszthalála után, a Szentlélek feltámasztotta Őt, és Ő Isten hatalmas Fiának bizonyult. Feltámadása után az apostolokra lehelt, közvetítve nekik a Szentlélek erejét...
(Lk 6:19) Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és meggyógyította mindnyájukat.
(Jn 20:22-23) És miután ezt mondta, rájuk lehelt, és így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.”
4. Az első pünkösdkor leszállt a Szentlélek az apostolokra:
Az apostolok, az utolsó vacsorán, már teljes közösségbe kerültek az Úr Jézussal, de még várniuk kellett a Szentlélek eljövetelére. Az Úr meghagyta nekik, hogy maradjanak a városban, Jeruzsálemben, amíg el nem jön a Szentlélek, és el nem tölti őket erővel...
(Lk 24:49) Én majd elküldöm nektek Atyám ígéretét. Ti csak maradjatok a városban, amíg erő nem tölt el benneteket a magasságból.
(ApCsel 2:3-4) Majd szétoszló lángnyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak.
5. Az apostolok kézrátétellel kentek fel püspököket és presbitereket:
Minden püspök és presbiter kézrátétel által kapta meg a kenetet, vagyis a Szentlelket. A papszentelés, az egyházirend kiszolgáltatása, ma is kézrátétel által történik. Minden katolikus püspök felkenése egyenesen visszavezethető kézrátételek által az apostolokra. A püspökök kenik fel a papokat, és adják tovább a kenetet. Egyesek, az idők folyamán, meg is akarták vásárolni a kenetet, és ezt nevezik simoniának...
(ApCsel 8:18) Amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátétellel megadják a Szentlelket, pénzt kínált nekik...
(ApCsel 14:23) Az egyházak élére (kézrátétellel) elöljárókat rendeltek, és imádkozva, böjtölve az Úr oltalmába ajánlották őket, akiben hittek.
(1Tim 5:22) Kezedet elhamarkodva föl ne tett senkire, s idegen bűnben ne legyen részed. Őrizd magadat tisztán!
(2Tim 1:6) Éppen ezért emlékeztetlek, hogy szítsd fel magadban Isten kegyelmi ajándékát, amely kézrátételem által benned él.
6. A kenet, mint a Szentlélek adomanya:
A krisztusi élet lényege a Szentlélek ajándékának elnyerése, vagyis a Szentlélekkel való betöltekezés. A megkeresztelt és megbérmált krisztuskövető nem nyeri el automatikusan a Szentlelket, és nem töltekezik be Vele azonnal. Habár a bérmálás szentsége a Szentlélek kenetének elnyerésére szolgál, mégis, ennek hatása csak később nyilvánul meg, amikor a megbérmált krisztuskövető alkamassá válik a Lélek müködésére. El van benne ugyan ültetve a mag, de az még nincs kikelve. Ez olyan, mint amikor egy házra építettek esőcsatornát, de az el van dugulva falevelekkel. A megtérés, a bűnbánat és a megigazulás tüze fel kell előbb ezt szabadítsa, hogy a lelki csatornán keresztül a Szentlélek betölthesse. Ugyanakkor, kérni kell mindig a Szentlelket és adományait (Lk 11:13), és Ő meg is adja azokat, kinek-kinek, az Ő tetszése szerint...
(1Kor 12:7-11) A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. Az egyik a bölcsesség szavait kapja a Lélek által, a másik a tudományét ugyanattól a Lélektől. Másvalaki a hitet kapja ugyanabban a Lélekben, ismét más a gyógyítások adományát az egy Lélek által, vagy csodatévő hatalmat, prófétálást, a lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való beszédet vagy a nyelveken való beszéd értelmezését. Ezt mind egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek.
Minden nap kérni kell a Szentlelket, és törekedni kell adományaira, különösen a prófétálás adományára...
(1Kor 14:1) Törekedjetek a szeretetre, keressétek buzgón a lelki adományokat, különösen pedig azt, hogy prófétálhassatok.
Megéléseim
Habár felismertem már életemben a Szentlélek jelenlétét, mégis, csakis a testvérek által nyertem el végleg a Szentlélekkel való betöltekezést.
Egy alkalommal, a közösségben, egy különös prófécia hangzott el: Valakinek most megadja az Úr a tudomány ajándékát. Később, ez a testvér közölte velem, hogy én vagyok az a személy. Sok évnek kellett eltelnie, míg valósággá nem vált ez a prófécia. Az egyik lelkigyakorlaton, amelyet egy horvát katolikus evangelizátor tartott, amikor az imaszolgálat folyt, egy látomásom lett: Egy fát láttam és rajta egy bagoly ült. Amint nézegettem a bagolyt, ő felém fordította a fejét és érdeklődő tekintettel szemlélt engem. Ekkor megértettem, hogy kiszemelt engem az értelem, a tudomány és a bölcsesség ajándéka, amint azt korábban is többször megkaptam próféciákban (Zsolt 32:8).
Ismerek egy szent testvért, aki be van telve Szentlélekkel, és akiben mindenkinél jobban megnyilvanul a prófétálás adománya. Gyakran látogattam meg őt otthonában, és hosszasan beszélgettünk a hit dolgairól. Egyszer azt mondta nekem, hogy imádkozik értem kézrátétellel, hogy én is megkapjam a Szentlelket. Én féltem ettől, mert ez a testvér protestáns könyveket is olvasott. Ekkor azt éreztem, hogy most döntenem kell, és át kell adnom magamat az Úrnak. Azt gondoltam magamban minden félelmem közepette: Uram, ha gödörbe is esek, Te onnan is kihúzol. Ekkor imádkozott fölöttem ez a testvér kézrátézellel, és engem is eltöltött a Szentlélek. A könnyeim csak amúgy folytak le az arcomon, és a keblemben tűz lobogott. Később, amikor már eljöttem tőle és mások társaságában voltam, arra lettem figyelmes, hogy ez a forroság a szívemben nem múlik el, mint korábban, hanem állandóan ott marad. Ennek már több, mint húsz éve, és ma is pont úgy lángol a szívem (Lk 24:32).
Uram Jézus, köszönjük, hogy elküldted nekünk a Szentlelket, a Vigasztalót, az Igazság Lelkét, hogy a mi örömünk teljes legyen. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése