Fölkeltem ismét

Katókának nem volt már sok hátra... Szentségekkel ellátva feszült betegágya keresztjén, és már hátrahagyta övéinek, hogy mibe öltöztessék fel ha meghalt. A fia hittel bátorította: Az Úr helyet készített számunkra, hogy mi is ott legyünk, ahol Ő van ( Jn 14:3)...

A temetésén nagy kegyelem áradt ki, és mindenki annyira részesült belőle, amekkora lelki findzsával jött. Aki naggyal, az sokat kapott, aki kicsivel, az keveset...

A temetés után intézni kellett a hivatalos dolgokat. Amikor Katóka fia másolta a halotti bizonyítványt, a bizonyítvány másolata helyett egy birósági végzés jött ki a másológépből. Hát persze - gondolta a fia - ez nem csak másoló, hanem nyomtató is. A szomszéd irodából a jogász nyomtat. Hmm... Azért mégiscsak furcsa véletlen. Vajon most van anyja különítélete?...

Nemsokára Katóka fia elkezdett az anyjával álmodni. Először a ravalalát látta, úgy ahogy akkor volt. Másodszor a ravatala már sokkal magasabb volt. Harmadszorra pedig azt látta, hogy Katóka felébredt, leszállt a ravatalozóról, kezébe vett egy seprűt és egy szemétlapátot, és elkezdett sepregetni...

A temetése után 13 évre, pontosan a temetés napjának évfordulóján, a fia éppen a korházba sietett. Beteg volt a családban... Akkor ott, a korház udvarán, amint felnézett a felhős égre, Katóka arca jelent meg a felhők között. Mintha azt mondta volna a fiának az arckifejezésével: Légy bátor fiam, segítek...

Igen. Az Úr Jézus megígérte, hogy ha hiszünk Benne, nem halunk meg, és ha meghalunk is, élni fogunk...

(Mt 16:28) Bizony mondom nektek: az itt állók közül némelyek nem halnak meg, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában.”

(Mk 9:1) Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, hogy a jelenlevők közül lesznek, akik nem halnak meg, míg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát.”

(Lk 9:27) Igazán mondom nektek, hogy azok közül, akik itt állnak, némelyek nem halnak meg, míg meg nem látják az Isten országát.”

(Jn 8:51-52) Bizony, bizony, mondom nektek: aki megtartja tanításomat, az nem ízleli meg a halált örökre.” A zsidók közbevágtak: „Most aztán igazán meggyőződtünk róla, hogy ördögtől megszállott vagy! Ábrahám is, a próféták is meghaltak, s te azt állítod: Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre.

(Jn 11:25) Jézus így folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.

(Jn 14:19) Rövid idő, s a világ nem lát többé, ti azonban láttok, mert én élek, és ti is élni fogtok majd.

Tehát meghalunk test szerint, elalszunk Krisztusban (1Kor 15:18-20), de újból fölkelünk és élni fogunk. Szolgálni fogjuk az Urat odafönt is, seprűvel és szemétlapáttal, szorólapáttal, vagy más mennyei eszközzel, mert a termést be kell gyűjteni a szérűbe...

(Zsolt 3:6) Nyugovóra tértem és elaludtam, de fölkeltem ismét, mert az Úr a gyámolom.

Hála és dicsőség neked Urunk Jézus, hogy helyet készítettél nekünk a mennyben, és ott is szolgálhatunk Neked. Ámen.